muanyagtanyer dobbantasa Izraelbe

Na a napi betervezett jelentések helyett még a végén havi jelentések lesznek. Ha így folytatom. Megpóbálok felsorakozni a témák mögé.

Mindig szerettem volna eljutni a sivatagba, biztos nem mindegy melyikbe, de nekem igazán mindegy volt. Láttam filmekben, elképzeltem a hőséget, néha, amikor meleg volt Magyarországon, akkor tetettem, hogy a sivatagban vagyok. Most meg az van, hogy nem kellett tetetni és tényleg olyan, mint amilyennek elképzeltem. Hamar megbuggyan az ember feje, rengeteg folyadékot kell inni, hogy kibirjuk a szárazságot, a kalap és napszemüveg sem árt plusz a buggyos ruha.

Ezt azért mondom, mert a legfrissebb esemény ahol megfordultam az az In D Negev.
Nagy kiadóktól független együttesek fesztiválja a sivatag közepén. Hivatalos leírás angliusul itt.

Bár nem lehetett predesztinálni, azért mégis meglepő volt, hogy épp az évszak két legmelegebb napján, mi egy árnyék nélküli helyszínen leledzünk.
40 fok körül volt a hőmérséklet, nagyon száraz levegővel, ami könnyített a hőség elviselésén. Átmeneti árnyékok, félórányi menedékek akadtak néhol.
Csak azt kívántam ne kelljen megmozdulni, de meg kellett, hiszen egy fesztivál, ez a fesztivál nem a döglésről szól.

Kizárólag izraeli együttesek léptek fel.
A zene minősége meglepően jó itt. Az amerikából, egyéb angolszász területekről be-vissza-át-haza-települt, tőkéletes angol kiejtéssel rendelkező énekesek simogatták hallójárataimat.

Fél óránként ittam meg kb 1 liter vizet, ami egy nap annyit jelent, mint 48 liter. Na persze aludtam is, így összességében olyan 50 litert ihattam meg. S így kígyózó sorakat várhattam végig a toalék előtt. Ugyanis fa-bokor nem akadt, legalábbis olyan, ahol bújni lehetne. Bár én sosem tanultam meg normálisan guggolva pisilni. Persze ezért is találták fel ezt a remek kütyüt.
Szürnyű dolog, hogy a szervezetem elszokott az alkoholtól. Egy sör után már úgy éreztem magam, mint egy egész estés Alterego után. Minek következménye az lett, hogy tizenegykor már a sátorban döglődtem.

Persze így elsőként ébredtem, elslattyogtam a toytoyokig, aminek itt nincs ilyen beceneve, valami vegyi wc-nek hívják oszt kész.
A szartúró bogarak kedvenc helye, komótosan mászkálnak a homokban, hiszen mennyei manna van a kifőzdében. A homoknak vöröses árnyalata van, gyönyörű, finom por. A társaság hippi kolóniára hasonlít. Sok sok a gyerek.

Ahh lassan elegem lesz a fesztiválokból, inkább mennék kis cimboráimmal egy korsó sörre az Eklektikába, az Ellátóba, a Szimplába. Azok a nem túl régi szép idők.

Rabin tér, előzőleg Izraeli királyok tere. História.

Virágszőnyeg Brüsszelből Tel Aviv 100. évfordulójára. 500 000 virágot ültettek. Adi Yekutieli dizájnolta, a sztori Tel Aviv legrégebbi családjai által őrzött törénetekből áll össze. Kb két napig bírta a virágszőnyeg, aztán a kifingtak a meleg miatt. Micsoda bolondos gondolat és ötszázezer virág áldozat. 

Na de a Rabin tér miről is híres nekem. Hát arról, hogy itt van két olyan étterem ami már illatra is megéri. Zsiráf az egyik. Fekete tésztával ettem rákot, lazaccal ráment, tengeriherkentyűkkel levest.

A másik egy pizzéria, a szánalmas pizzéria, kb ezt jelenti lefordítva, ahol az egyik pizzalánc alapítóját kitúrták az újonnan jött menedzserek, mire ő önerőből egy új pizzériát nyitott, egy kicsit, egyszerűt, de rendkívül finom pizzával és hetente csak két napos nyitvatartással. Ügyes fogás:)Egyébként az utca neve Ibn Givrol és 63 "étterem" - étekhely biztos van rajta. Itt egy lista. 

Vissza a Rabin térre. Íme egy kép, ami egyenest panorámából mutatja a teret.

A kép kis cimboráim Michal és Ole bérelt lakásának ablakából van. Na mos ez a lakás egy luxus kéró. És amikor beléptem éreztem én is ilyet akarok :) Világos, hatalmas, viszont nekik van csótányuk a  fürdőszobában. Fúúj. Na de ezt ki lehet bírni. Nemrég sajnos eladták alóluk s most kereshetnek új albérletet. 

Szóval azért voltunk náluk, hogy visszaszerezzük Noga biciklijét, amit tőlem kapott ajándékba. Egy eredeti újszériás Camping schwinn csepel kerékpár ez. Jeee. Már meg is akarták venni tőle, de nem adta semmi pénzért. Most itt nagyon menő az összecsukható pici bicikli. Kb 1000 shékel egy, ami kb 49 000 forint. 

Útközben hazafelé meg láttunk papagájt. See carrot on the tree - mondtam én, vidáman, őszintén. Szóval kívánok répát a fán! 

 Az van, hogy most volt Jóm Kippur is. Az engesztelés napja. Minden zárva volt, de tényleg minden, még az orosz boltok is. Egy szem autó nem járt egész Izraelben. Az utcák tele voltak játszó gyerekekkel. Megállt az élet és nekünk nem volt elég tej a hűtőben szóval elég hamar pánik helyzet alakult ki. És feszülten vártuk a naplementét, amikor is a boltok újra kinyottak és a kocsik újra úton voltak. Hahhh, szóval mindenféle ünnem van itten.

Na de mi is a mágnesmatrica története. Szóval ha itt hírdetni akar az ember, nem Klapka szerű hírdetéseket készít a huszadrangú tv csatornák számára, a képernyő előtt lassan felcsusszanó kartontáblával, nem is flájereket nyomtat és elárasztja vele a Budapest szenzációs szórakozóhelyeit, hanem mágnesre nyomtat. Ez több okból is nagyon okos dolog itt. 1. Szinte minden ajtó vasból van, csak van rajtuk egy vékony fa borítás, így egész egyszerűen rá lehet tapasztani. Mind a reklámozó mind a tulajdonos jól jár. 2. Könnyen eltávolítható, 3. de nem utolsó gyűjteni sem, mivel vannak dizájnosabbak is. Nade az én ötletem a mágnesmatrica, mert  2. Ha nincs valami vasból, vagy nem hűtszekrény éppen ;) akkor le lehet szedni a mágnesről és rá lehet ragasztani a kiszemelt helyfoszlányra.  Egy új találmány!!! Most azonnal el kell kezdeni gyártani, partner esetleg? Akinek van rá pénze, hogy befektessen ebbe az új találmányba? Jelentkezni lehet nálam: muanyagtanyer@gmail.com címen. 

Na de hamár az ajtókról, akkor a lakásról is essék egy két szó. Csináltam fotókat a lakásban egy pár dologról, amik valószínűleg mások mint odahaza. Átlaglakás fogalma. Hm. Itt minden lakás ugyanúgy minimál és mindig koszosnak tűnik. Slendrián munkát vélek felfedezni az éptészeti elő, közben és utómunkálatok színterén. Nagyon slendrián. 

A csótányok a luxus lakásokban, mint a déli szegényesebbnegyed bugyraiban. Sőt a csótányok a lábamba ütköznek este a nagy sürgés-forgásban. Viszont itt van szelektív hulladékgyűjtés. Sz.Laci ezt külön neked (x).

Három féle hulladék van megkülönböztetve:

• 1. MŰANYAGFLAKON 
• 2. PAPÍRHULLADÉK
• 3. MINDEN MÁS

A műanyagfalkonokat az utcán elhelyezett, szépen díszített majomketrecbe kell dobálni. 

Szóval itt könnyebb rendet tartani, mert eleve a léc kicsit rezeg és egyébként is alacsonyan van.

Aggodalomra sosincs ok, 

Ahhhhh elnézést mindenkitől. A helyzet, hogy teljesen berezeltem. Elmentem az interjúra és olyan satnyán sikerült, hogy bevallom kétségbeestem. Nem sok önbizalmam maradt :( De ugyebár eltelt egy hét és ezalatt a hét alatt csináltam egy új csilli-villi portfóliót. És jelentkeztem 35 db álláshirdetésre. Remélem lesz valami belőle, mert különben mehetek haza :))) az meg megint egy jókora vicc lenne. Ahhhhh

Na de ebből elég --- ez a poszt csak erről szólt a többi majd a lakásról, tengerről , és hogy még mi minden más itt dolgokról fog szólni.

csók

Ebben az évben két új évem lesz. Tegnap volt (még mindig tart) az első. Rós Hásáná a zsidó újév. Délután háromtól minden zárva, a vonatok sem mennek. Vacsorára vagyok hivatalos, Noga családjához megyünk. Pontosabban Namához Noga húgához és a pasijához Zivhez Rehovotba.

Kelev Tov, jó kutya, Brúnó a farok nélüli, mélyharapásos lakáskutya. Természetesen, ahogy ő, én is minden rendesen összeeszem. De nem ám úgy, mint a Tannéban, összegyűjtögetve a finom falatokat, hanem itt az ünnep keretén belül kell enni először kalácsot, aztán gránátalmabelsőt, aztán almát mézben, macesz levest maceszgombóccal, aztán jöhet a libamáj kaláccsal, gefilte fish (ami jiddisül töltött halat jelent, csakúgy mint németül :)), feketére sült csirke végtagok, marha lapocka szeletek, az általunk készített rozmaringos krumpli, édes és sima burgonyából, mogyoróhagymával és fokhagymával + rizzsel, paradicsommal töltött padlizsán (a Top Chef ihletésére), három fajta saláta. És persze a rengeteg bor és végül az édesség, ami (ismerve Yehudát - Noga apukáját) feltételezem Izrael legjobb cukrászdájából való. Szóval mindez elegendő, hogy egész este csak forgolódjak. És nagyon remélem, hogy nem ilyen lesz az egész következő évem. 

Még az más a zsidó újévben, hogy ilyenkor ajándékoznak az emberek. Mi az étellel készültünk és személyre szóló kis újévi jókívánsággal, papírra lerajzolva vala.

Na de én mit kaptam, hát egy 150 shekel értékű mágnese kártyát a Tower Records-ba ami tök kúl. Akár rá is tölthetek a kártyára. Nagyon zsír. Vagyis el kell, hogy mondjam, hogy itt minden így működik. Itt Tel Avivban így lehet megvenni a vonatjegyet, a buszjegyet, a mogyorót, az újságot, a bugyit, a mankót. Csak lehúzod a kártyát. Maga a buszbérlet, a vásárlási kuponok, az anyámkínyja is mágnetes kártyába van égetve. Meg a monitoron kell aláírni a nyomásérzékeny tollal. Szóval elég hájteh.

Persze van kontraszt is. Az állandóan koszos utcák, az állandóan csöpögő légkondik, a folyamatos pára ragadás, a macskahúgy szag, A rohadó ház alapzatok, a bádog, mint alap építkezési elem. Na de erről majd később. Ne rontsuk el az újévet panaszkodással.

SÁNÁ TOVÁ

שנה טובה

Boldog Újévet

Nem más, mit ahogy ők mondják Kurtosh. Bizony, bizony a legmenőbb kaja mostanában a jó régi Kürtös Kalács. Héberül és angolul kiírva HáMáádán HáHungári , The Special Hungarian Delicacy, a magyar édesség. Háhááááááá. Behálózzuk a világot.

A magyar édesség térnyerésére még egy példa, A magyar palacsintázó hely. Hát nem nagyszerű. kurtos és pálácsintá. 

Balga mód még nem mértem fel, hogy mennyibe kerülnek az elemek és milyen az ízük az otthonihoz képest. De erre áldozok majd egy délutánt. Megkeresem azokat a helyeket, ahol magyarország vagy a magyar szó szerepel.

Na szóval itt mindenki erről beszél és amint megtudják, hogy magyar vagyok, egyből azt kérdezik, hogy ismerem-e ezt a szupercsodát. Már a repülőn Chen is ezzel kezdte, de ők nem találtak Magyarországon helyet, ahol kaphattak volna. Hmmmmm meglepő

Ja és az egyik helyen zserbót is láttam. Meg elmentem és csináltam egy két fotót. Anya zserbóját mondjuk senki nem múlja felül az száz.

Ami annyit tesz, mint kb. 9400 forint. Egy Tuborg korsó 26 shekel, 1290 forint. Az alkohol nyomasztóan drága, a sushi pedig jó olcsó. 11 shekel volt 6db lazac maki, olyan 550 forint. Ahh mennyek országa. Szóval nem fogok minden este berugni és azzal enyhíteni a magányt. Az ételek remekek. Volt szerencsém 9 szószos jó vaskos garnélarákhoz, lazac és vöröstonhal makihoz, meg egy speciális Japanika sushi. ami rántva volt kívül. 

Ötletek, hogy ne felejtsem el: Katalinka (vodka és pálinka bár), a macskám neve a következő lesz: Jermijau.

Egyedül a lakásban.

Ugyanolyan érzés mint Budapesten. Egy darabig a barátokkal kommunikálok, aztán munkát keresek online, aztán máris találtam egy interjút holnapra. Megnézem az éttermemet a facebook-on. Aztán hirtelen 2 óra. Még minden szupergyorsan történik.

Nem akarok egyedül kimenni. Kicsit félek. Ki kell mennem. Tök ciki, eljöttem nagy szájjal aztán ki sem merek menni az utcára. Találok magamak egy okot. Kell vennem egy rövidnadrágot. Elmegyek a bevásárlóközpontba annak úgy is hasonlónak kell lennie. Meg légkondicionált is. Nagyon meleg van, egész nap megy a ventillátor. A légkondicionáló miatt az villanyszámla 800 shekel is lehet, ha éjjel nappal megy, ezért csak a ventillátor használunk. 

Szóval úton vagyok,

az utcánk Ben Yehuda tele van esküvői ruhaszalonokkal és fodrászattal. Ez az utca és a Dizengoff egy kis része is az esküvőkből él meg, a másik fele meg az a bárokból, éttermekből, dzsúzokból. Étel és esküvő.

Nagyon meleg van, azon gondolkodok mennyivel jobb lesz majd rövidnadrágban. A Dizengoff centernél egy hatalmas bevásárlóközpont. Óvatlanul nem néztem meg a kapuszámot. Keringek egy jó fél órát és bemegyek az első boltba, veszek egy rövidnadrágot, drágábban mint egyébként lehetne. de legalább szupreül néz ki. Próbálok kikeveredni, még egy fél óra. Mostmár sietnem kell érzem, bár se mobil, se óra nálam, és sehol egy közidőmérő eszköz. Sietés közben iszok egy narancs és gránátalma keveréket. Finom és kb 1000 forintnak felel meg egy fél literes kiadás. Nem is annyira olcsó 20 shekel. 

Noga már vár rám a lakás a kínai nagykövetség mellett van közvetlenül az épületre néz mindkét ablakunk. Talán ezért van a lakásban kicsit sötétebb. Na persze ez a sötét elég világos. Nem olyan, mint az ötkerben, a belső udvaron, a földszinti lakás sötétje.

Cécó, ez jut eszembe. Az első kapunál megúszom az ellenőrzést, valószínű túl kúl vagyok. Kalap, gitár, frankó művésznadrág. Még magamnak is tetszem, leszámítva a plusz 10 kilót, ami zsírhurkákat képez a derakamon. What a shame.

Első kapu pipa, második gócpont az útlevél csekkolás. Márcsak pszichológiából is megvárakoztatnak. Beszélgetnek egyet, amíg én halálra mosolygom magam, hogy bizonyítsam nem vagyok bűnös, nem vagyok terrorista, mosoly-mosoly. Nem árulom el, hogy kurvára kiszolgáltatottnak érzem magam, egy nyavajás garázda alkatnak, akit meg lehet nyilvánosan hurcolni, mert önszántából akar a híres-neves Izráelbe lépni.

Ahhá visszaadja a papírjaimat, a pecséttel benne és a végén egy öszinte kedves mosollyal búcsúzik. Innen tudtam itt a kínzás tényleg a meló. Na de örülök és haladok a csomaghoz, majd mikor kihorgásztam egyből kifelé, azaz vissza felfelé veszem az utat. Izraeli grafikusok művei, Izrael népszerűsítésére kiírhatott pályázat munkáinak tűnnek a falon lógó dekorációk. Nem először fog el az az érzés, hogy az Izraelieknek nincs ízlésük. Aztán eszembe jut, hogy miről is beszélek. Ízlésssssssss...sssssss....sssssss.

És kint is vagyok, Noga egy kézzel készített táblával vár: Welcome Kati I Love (szívrajz) You és egy hélium lufi, szintén egy vörös szív.

Megérkeztem. Megérkeztem valahova. Amikor megérkezünk a lakáshoz, az ajtón ismét egy tábla: Welcome Home Sunshine. Szóval haza érkeztem volna? Neki állok kideríteni.

Érzékeny (b)első

A repülőn sokan vannak, nyüzsgés. Idegen szavak, mondatok. Kellemetlen érzés vesz hatalmába. Férfi fenék meg az arcomba nyomódik. Egy testvérpár telepszik mellém. Kedvesen, mosolyogva beszélgetésbe elegyedünk. A fiú operatőrnek tanul. A lány nemrég érkezett haza Dél-Afrikából. Szeretik egymást, tisztelettel beszélnek egymással és mindezt teljes egyetértésben. Tomira, a bátyámra gondolok és bekönnyezik a szemem, és egész egyszerűen mert bekönnyezett a szemem máris Annára meg Évire és persze Elzára gondolok. Már nagyokat kell nyelnem. És elérkezik az a pillanat, amikor sorra mindenki a egytől egyig felvillan Károly, Nóra, Manna, Zsuzsa, Julcsi, Anett........a végén a nagy kavalkádban már nem bírom tovább, nem tudom tartani magamat. Szomszédaim meglepetten néznek. Néznek, hogy mi lehet a bajom, nekem meg közben összetörik épp a szívem.

Eddig megkíméltem magam, hogy azon gondolkozzak, hogy elmegyek. Próbálom nyugtatni magam, hogy csak három hónap első körben. De nem sikerül, nem vagyok még mindig nyugodt. Minden megváltozott, hát hogy a kínba ne. Távolodik a 30 évem, és közeledik, ami három órányira van még tőlem.

Ui.  Az első két barátom Izraelből: Reut és Chen Kalifa (Károly lehet, hogy igazad volt csak lehet nekem kell váltanom :))